15. Rész - Meglepetések mint a csillagok...

- Most hogy átmentél az érettségin jöhet a pia! - rontott be nevetve Cande. Hogy neki mindig csak a pia jár az eszében :D
-Igaza van! - jött be utána Ruru. Ha Cande azt mondja akkor Ruru is azt mondja.
- Lesz akkor most pia vagy nem? - kérdezte Lodo.
-Nem. - mondtam mire megfogtam az a hasamat. ekkor kifutottam a szobából be a wc-be. Hánytam..
- Tini jól vagy?  - kopogtatott Jorge.
- Ja persze. - támaszkodtam a falnak.
- Tini, nyisd ki azonnal! - mondta de én jobban benyomtam az ajtót a kelleténél, ami kinyitódott, és egyenes bele "robbant" Jorge arcába.
- Basszus. - fogta az orrát. - Hülye vagy?!
- Nem tagadom. - sóhajtottam.
- Te nem vagy normális, és ha mással történt volna valami nagyobb gond nem gondoltál bele?! - kiabált.
- Nem gondoltam hogy kinyitódik. - hajtottam le a fejem.
- Legközelebb azért figyelhetnél nehogy megüss valakit aki csak jót akar. - flegmázott.
- Na, ennek mi a franc baja van? - mutatott rá Mechi.
- Gőzöm sincs. - sóhajtottam.
- Nem mész utána? - kérdezte Samu.
- Minek? Úgyse hallgat rám. - mondtam, és berontottam a szobánkba, és levetettem magam az ágyra. De, ezt én tökre véletlen csináltam és én ajj..
- Akkor pia?- röhögve nyitott be Jorge (!) De most komolyan..
Ennek most valami agybaja van, vagy már berúgott.
- Minek? - néztem rá. - Így is rosszul vagyok nem kéne mégjobban!
- Figyelj, édesem én...- mondta de én ezt nem akartam hallani. Szeretem meg minden de na..
- Nem kell nekem "Figyelj édesem" Jorge. Szeretlek, de te egy rohadt apró hiba miatt elkezdtél velem ordibálni! - emeltem fel a hangom. Ekkor belenyúlt a zsebébe, és elővett egy cigaretta szálat.
- Ez miatt drága szerelmem! A cigi nagyon felidegesít, de rászoktam. - dugta a szája sarkába.
- Soha az életben nem csókollak meg. - néztem rá kikerekedett szemekkel, mire ő nevetett és odanyújtott hozzám egy szálat.
- Az fix drágám, hogy én ezt be nem teszem a számba. - röhögtem, mire minden előzmény nélkül beledugta a számba az égő cigit. Ekkor elkezdtem köhögni, sőt már elkezdtem fulladozni, ekkor kiköptem a cigit, és hátraestem. Egyszerűen nem volt egyensúlyom..
- Tini, jól vagy? - kérdezte Jorge, de én már csak homályt láttam. Én megmondtam hogy soha nem fogok cigizni többi.
- Beviszem az orvoshoz. - hallottam Cande hangját.

*
Egy kórházi teremben keltem fel. Az összes barátom itt volt. Baráti gyülekezőő, juhúú.. .><"
- Akkor mi történt?  - kérdeztem, mire mintha mindenki szoborrá fagyott volna. Jorge mosolygott a többiek meg tátott szájjal álltak.
- Mi történt? - kérdeztem hangosabban, mire mindenki visszarázódott a megfelelő helyzetbe.
- Nyugodjon le, kisasszony. - szólt rám a nővérke.
- Az van, hogy maga 2 hetes terhes! - közölte az orvos.
De jó, hogy 19 évesen terhesnek kell lennem. Annyit láttam még a szemem sarkából, hogy Ruggero összekuporodva ült a sarokban és sírt.
- Gyere, csajszi. Csináljunk képet. - segített fel Cande.

                             @CandeMolfese: Sok sikert drágicák <33 @TiniStoessel @JorgeBlancoG

                           @RuggeStoessel: Gratu, a pici Blanco-hoz! Hátha nem az apjára fog hasonlítani...vagy rám! Bár inkább rám hasonlítson én sexy vagyok. :3 @TiniStoessel @JorgeBlancoG

- Sexy neked az anyád. - szólt oda Jorge Ruggeronak.
- Köszi, már tudom. - nevetett anya.
- Utállak Ruggero. - vertem vállba.
- Én is téged húgica. - puszilta meg a homlokom.
- Most én jövök. - ugrott mellém Jorge, mire nevetnem kellett. Ekkor Ruggero belelöktem a barátomat a kukába és kivitte az udvarra, mi anyával utánuk mentem mit csinál. Mikor megláttuk hogy a helyi szemetesbe beönti Jorget, már a fejünket fogtuk.
- Nagyon hülye barátod van! - mondta anya, mire a homlokára csapott.
- Te meg hülye gyereket szültél! Remélem én nem! - fogtam a fejem, és bementem a szobámba.
- Tini, gyere. - fogta meg a vállam Cande, és elkezdtünk be menni.
- Meglepetéés! - kiáltoztak..
- Miről beszéltek? - nevettem.
- Ja, te vagy az..- mondta mindenki unottan.
- Hát kössz, na de mi van itt? - súgtam oda Mechinek.
- Majd meglátod. - kuncogott.
- Meglepetés! - ugrott ki mindenki mire bejött Lodo, erre bejött Tomas, aki letérdelt elé, és szerintem tudjátok mi történt. Megkérte Lodita kezéét *w*

                               @Mechisoy: Drágicaa, kiválasztottam az esküvői ruhádaat! Nem ez, de hasonló lesz! Sok boldogságot bocik<33 @TomasGoldschmidt @LodoComello

                                 @DiegoDomínguez: Sok boldogságot manóó:D  #Violetta3 @LodoComello 

14. Rész - Szerelem a tetőfokon.

* Reggel *
- Skacok, tisztelni a szinglit! - nevettem.
- Single vagy? - Futott be az ajtón Seba.
- Nem de amúgy igencsak az biztos hogy nem jövök veled össze. - mosolyogtam de amúgy én még mindig szeretem Jorget, és nem tudom elfelejteni. soha nem fogom elfelejteni. A síron  túl is szeretni fogom.
- Jorge, szeretlek -  küldtem el neki az emailt. Mi? Mit írok én?! Normális vagyok?! Nem hiszem..Várjunk..- Jaj, bocs mégsem. - na jó, ez nagyon köcsög volt tőlem. - Vagy de.. - Na jó, mi?!

- Vagy nem. Na, jó össze vagyok zavarodva. - gépeltem be, ekkor kopogtattak.

- Láttam a mailt. - sétált be Jorge.

- Össze vagyok zavarodva..- motyogtam..

- Őszintén? Én nem.. Tudom mit akarok, és kivel. Sajnálom.....

- Akkor szia. - sétáltam ki az ajtón.

- Sajnálom Stephanie. - állított meg.

-Ezt most hogy értsem? - kérdeztem.

- Szeretlek..

Lehet, hogy az előbb tévedtem hogy azt mondtam hogy bunkó. Lehet hogy az, de kit érdekel? Ha szeretem őt ő is engem mi az akadálya? Sőt..Imádjuk egymást. Most miért lenne baj ha újra összejönnénk? Tudom, hogy ő és én is bármit megtennénk hogy egy pici Blanco ébresszen fel minket. 

- Én is téged, Jorge... - mosolyogtam, mire megölelt. Összesen 2 hete és 1 napja vagyunk távol. Mégsem bírjuk egymás nélkül. Ha azt mondják "Ne szeresd őt" akkor nálunk ez már sértésnek számít vagy hogy "Felejtsd el" " Nem szeretlek már, mást szeretek" na igen, én ezt nem bírnám ki. Bele is halnék szomorúságomba.

- Éljen az ifjú pár!! - tapsolt Facu.

- Te nem egy romantikus ebéden vagy Albával? -  kérdezte Jorge.

- Lemondta, mert hogy az anyja vissza utazik vagyis ezt mondta. - magyarázta Facu.

- Nekem azt mondta hogy elmegy Rio-ba, mert egyedül szeretne lenni. - mondtam.

- Hé, skacok! Amúgy gratu Jortini! Ma este 7-re gyertek a Stúdióba.  Valamit,ünnepelni fogunk. Szóval innivalót, kivéve Piát, vagy ennivalót ha tudsz hozz. - mondta Mechi.

- Oké. Akkor most van 14 óra.  Van még kb. 5 óránk hogy elkészüljünk. Nem baj ha kések? Túl kevés az idő rá - kérdeztem.

- Oké, de minimum fél 7-re gyere. - kacsintott. Ekkor kaptam egy SMS-t. 

"Kedves Martina Stoessel!

Tájékoztatjuk hogy önt, Jorge Blancot és Lodovica Comellot kiválasztották hogy a az Agymanók olasz szinkronhangjának. 

Sürgősen írjon vissza ha elfogadja az ajánlatot! 

Üdvözlettel: Marthin Mechaja."

- Jorge! - mutattam meg neki.

- Nem vállalom el Tini. Nyomós okom van rá. 

- Mi az a nyomós ok? - kérdeztem.

- Stephanie Marthin asszisztense. - motyogta. Ahan... Ez fájt..

- Menni kellene a buliba nem? - tereltem a témát.
- Gyere, menjünk. - nevetett, és magával húzott.

                        ***
- Köszönöm hogy eljöttetek! - mosolygott Sergió - Szóval, az lenne a fontos hogy a Violetta fanok nem tűntek el és követelik vissza kedvenc sorozatukat. Ezért úgy gondoltuk Jorgeval.... Nem veled Blanco. - nevetett Sergió. - A Violetta 4. évadának a folytatása 3 hét múlva kezdődik.
- Úristen. - öleltem meg Mechit.
- Na, és a buli hogy lesz? - kérdezte Facu.
- Hmm.. Ahogy ismerünk titeket itt fogtok aludni szóval van..6  szoba, úgy szedelőzködtök be ahogy szeretnétek. - mondta Jorge. Nem nem az én pasim, hanem a rendező mivel 2 darab Jorge van.
- Ott van...Rágcsa és innivaló, és egy köteg alkoholmentes sör!  - mutatott rá Sergió.
- Jó szórakozást. - köszöntek el tőlünk. Jajajj.. Ebből baj lesz. 
2 óra múlva már páran javában elkezdték az estét. Mint például Tomas és Lodo, vagy Candi és Ru..Szóval értitek. Az a fura hogy mi nem.. Rekord! Nem mi vagyunk az elsők..
- Tini! - kiabált bentről Lodi.
- Igen? - kiabáltam fel.
- Hoztam egy kis táskát, abból kihoznád a melltartómat? Köszi... - nyitotta ki az ajtót.
- Tessék. - vittem fel neki.
- Tini! - kiáltotta Ariel.. Ez most ütős lesz...Már félek mit fog kérdezni..
- Igen?  - sóhajtottam.
- Hoztam óvszert. A táskámban van. Dobd már be a táskám légyszi. - mondta. Milyen jó napom van ma. Semmi szó nélkül bedobtam a táskáját.
- Remélem mostmár békén hagynak. - huppantam le a kanapéra.
- Én nem foglak. - ült le mellém Jorge.
-  Mára elegem van.. - sóhajtottam.
- Te is tudod hogy nem! - mondta, és felhúzott szerintem tudjátok mi történt. Történt, ami történt. Nem akarom tovább ragozni. Tudtam, hogy ez lesz a vége. 

- Szeretlek. - suttogta és megcsókolt.
- Én is téged. - mondtam és megöleltem.

***
- Basszus! - ugrottam ki az ágyból. 
- Mi az? - pattant ki Jorge is.
- Azt hiszem nem védekeztünk az este. - motyogtam.
- Teljes elfeledkeztem róla! - csapott a homlokára.
- Hát, ez rohadt jó. Most mehetek az orvosira. - hisztiztem.
- Tini. Tini, Tini. Nyugodj le kérlek. Ezzel nem lesz jobb. - ölelt meg.
- De Jorge, te nem érted én... - nem tudtam befejezni mert megcsókolt. 

- Jorge.. -engedtem el. - Ma kell leérettségiznem! -  kiáltottam.
- Akkor siess, öltözz meg minden, csak siess mert elkísérlek. - utasított mire vettem a lapot és elmentem a teendőket csinálni.
- Kész vagyok. - lihegtem.
- 10 perc, új rekord. - nézett az órájára. - Na gyere! - mosolyogott és összekulcsolta kezeinket. Beültetett az anyósülésre elvitt a régi sulimba. Már javában elkéstünk.
- Martina Alejandra Stoessel Muzlera. - szólítottak,mire felfutottam a színpadra. Vagy mire.
- Gratulálok! - fogott velem kezet a suli igazgatója.
- Köszönöm. - ugrándoztam.
- Lemehetsz. - mosolygott, mire én lefutottam, és egyenesen Jorgehoz rohantam.
- Gratulálok. - mosolygott.
- Mehetünk haza? - mosolyogtam vissza.
- Gyere. - fogta meg a kezem és egyenesen hazaértünk.
- Köszönöm hogy újra velem vagy és támogatsz. Nem tudnálak mégegyszer elveszíteni. - öleltem meg.
- Ezt én is mondhatnám. - nevetett. - Szeretlek.
- Én is téged.

13. Rész - Best Friends forever <3

*2 héttel később*

Jorgeval véglegesen szakítottunk. Hogy miért? Csak annyi, hogy Seba megcsókolt előtte. Ő nem hitt nekem, hogy én nem akartam. Ezért szakítottunk. Ő összejött újra Stephanieval én pedig még mindig itt sírok utána.
- Ruggero! Van még fagyi?! - üvöltöttem.
- Menjél el a boltba! Az összeset megetted! - kiáltott fel.
- Nem megyek sehova. - suttogtam ekkor csöngettem.
- Szia Jorge, gyere be. - suttogta Ruggero, de én már letartottam a lépcsőn PIZSAMÁBAN...Ezért egyből visszafutottam. Egy az, hogy tiszta fagyi a pizsim, másrészt hogy nem akarok vele találkozni.
- Tini. - üvöltött Rugge. - Megjött a fagyid!
- Megyek. - motyogtam, és gyorsan felkaptam valami ruhát, és lementem a fagyimért. De Jorge várt a fagyi helyett.
- Ő mióta fagyi? - súgtam oda Ruggeronak.
- Beszéljetek drága húgom. - mosolygott.
- Kössz nem. Szólj ha megjött a fagyim. - mondtam és felugrottam a lépcsőre.
- Beszélnünk kell. - kiáltott utánam Jorge.
- Nincs miről! - mondtam, és éreztem hogy egy könnycsepp fut végig az arcomon.
- Tini. Rájöttem hogy, hiba volt veled szakítani.  Szeretlek, mindennél jobban - kacsintott.
- Tudod Jorge, azt hiszed beveszem ezt a nyálas dumát?! Hát, nem drágám. Már Seba is sokkal szimpatikusabb mint te. Nehezen, de megpróbállak elfelejteni, és te is próbáld meg. Na szia Jorge, Ruggero te pedig szóljál ha hozzák a fagyit! -suttogtam, és felmentem a szobámba. Miért mondtam ezt? Gőzöm sincsen. Sose fogom tudni úgy szeretni mint régen.
- Tini, megjött a fagyid!! - kiáltotta Ru, mire leszaladtam. Vaníliásat rendelt nekem az a kedvencem :-)
- És egy epres. - vigyorgott a bátyám mire egy percig azt hittem belekenem az arcába. De mivel jó testvér vagyok egy angyali mosolyt küldtem felé, és a padlóra dobtam, de ő felszedte és belenyalt. - Él még.- suttogta, mire nevetve felszaladtam és a vaníliás fagyim kíséretével Violettát néztem. Ne tudjátok meg néha mennyit röhögök Violettán. Annyira tapad a Leónra. XDD
Meg az egyik pillanatban szereti a másikban nem. Ezt még én sem tudom követnni,
- Hey Tini. Jól vagy? 2 hete ki sem jössz a szobádból. - Jött be sz én vörös hajú barátnőm.
- Megviselt a szakítás. - szipogtam, miközben a fagyimból falatoztam.
- Most mondta Sergió, hogy 1 hét múlva koncert és holnap menj be próbálni. - ült lr mellém. - Violettát nézel?
- Ja igen, nézed velem? - mosolyogtam, mire ő bólintott és befeküdt mellém.
- Emlékszel amikor hippi voltam az első évadban? - kérdezte nevetve.
- Igen, és amikor én angyalnak öltöztem? - nevettem.

***
- Pizsamapartiii!!! -ugrott rám Ariel.
- Arieel! - ölelte meg Ru, barátnőjét,
- Szerelmem!! - kiáltotta Ariel.
- Akkor pizsiparti? - Kérdezte Ru, mire mindketten elnevettük magunkat.
- Pizsiparti! - egyeztünk bele Ariellel.
- Oké, egy pillanat és jövök. - futott ki a szobámból Ru, és mire visszatért Az én régi ruhámat vette fel, ami eléggé szűk volt neki erre elnevettük magunkat Candeval.
- Jól áll a kék. - nevettem.

***
Épp már éjfél fele járhatott amikor készültünk aludni
- Ariel. - fogtam meg a kezét - Köszönöm hogy egy ilyen rossz napból egy gyönyörű napot varázsoltál. Nagyon szeretlek, te vagy a legjobb barátnőm.
- Tunya, úgy imádlak. Nálad jobb barátnőt el sem tudok képzelni.

12. Rész - Sorry León, I Love You!

- Hey Tini. - nyitott be minden előzmény nélkül Diego.
- Óvakodj tőlem..Ne legyél már olyan mint egy úrszula.
- Ja, bocs. Csak megakartam tenni valamit. - motyogta.
- Ja, nincs probléma. Csak nyugodtan. - mondtam és közelebb na, de nem csókolt meg de majdnem.
- Hülye vagy?! Mit csinálsz?! - háborodtam fel, mire a táskájából kivett egy kamerát, amin megmutatta a felvételt.
- Ezzel mit akarsz? - kérdeztem mire nevetett.
- Hát hogy mit? Megmutatom Jorgenak, mivel úgy látszik csókolózunk. És véglegesen szakítotok és végre összejöhetsz Sebával. - nevetett.
- Te teljesen hülye vagy. - löktem félre és leindultam Jorgehoz. - Jorge - üvöltöttem.
- Mivan?!
- Amit Diego mutat az hazugság ő és én nem... - kezdtem bele, de ekkor Diego félrelökött és odaszaladt Jorgehoz megmutatni a videóját. Ekkor rohadt nagy düh volt benne, úgy hogy ököllel belevert Die képébe, akinek vérzett a szája.
- Megérdemelted. - mondtam és Jorge után szaladtam.
- Jorge, várj. - kiáltottam.
- Nem érdekelsz, mostmár nincs bűntudatom hogy lefeküdtem Valeval. - kiabálta, de ő is megbánta. - Tini én...
- Hagyjál! - üvöltöttem, és elszaladtam.


- Csajszi..- nyitott be a szobámba Cande, és Mechi.
- Hagyjatok. - fújtam ki az orrom.
- Énekeld már el az Underneath It Allt. Légyszi.. - kérlelt Mechi, aminek nem tudtam ellenálni, elmosolyodtam és a zongorához léptem. Elkezdtem játszani, azt észre nem véve hogy felveszik.
- És küldés. - mondta Cande miután vége a Dalnak.
- Micsoda?  - kérdeztem félrelökve Candet, és láttam hogy Jorgenak üzent elküldte a videót ezzel a mondattal "Sorry León, I Love You!"
- Ti direkt azt írtátok hogy León? - kérdeztem mire hevesen bólogattak.
- Látod? Szeret. Mosolygós arcot írt vissza. Ezzel az üzenettel: Me too, Violetta. 
- Oké most én írok neki. - mosolyogtam és visszaírtam. Sorry León, Cami writing this. :)
Na és erre: I'm sorry Violetta. I not love Lara. I Love You.
-Látod? Szeret! - mosolygott Cande
- Ariel. - csaptam a hasára.
- Írj már vissza!- kiabált rám Mechi mire én visszaírtam. Sorry León. I not Love You. Sorry, forever.
- Violetta! - csattant fel nevetve Cande, mire én majdnem a földön hevertem.
- Mit írtatok? - kérdeztem nevetve. Sorry León, I Love You. Ludmila writing this. I Love You Forever. 
- Micsoda? Hülyék vagytok. - temettem az arcom a párnába.
- Hey! - ugrott be a szobába Lodo - Kaptam egy ájfóónt Toamstól.
- Ájfóónt?  - nevettem..
- Nem így kell mondani? - nézett nagyot.
- De.. - nevettem. - Én még Petertől kaptam régebben. Hogy szerettem régebben. - mondtam és ekkor kopogtattak, a postás volt.
- Igen, köszönöm. - mondtam és becipeltem egy kis dobozt a szobámba.
- Mi ez? - kérdezte Mech.
- Várj. - mondtam és kinyitottam a dobozt.
- Seba...küldött egy Samsung Galaxy AC14-et. - sóhajtottam.
- Jujjci, ez annyira romantikus!! - ugrándozott Ariel.
- Ariel! - vágtam fejbe a párnával. Ekkor megcsörgettek. Seba volt.
- Igen? - kérdeztem
- Megkaptad az ajándékot? - kérdezte nevetve.
- Meg, de kérlek szépen én nem vagyok beléd szerelmes, szóval visszaküldöm jó? - kérdeztem vissza.
- Sok idő kell ahhoz hogy felfogd mit jelentek neked. - mondta nevetve. - Ne küld vissza, ebből még vettem vagy 8-at szóval nem kell. - mondta de még telefonon keresztül is éreztem hogy kacsintott egyet.
- Hali. - tolta be Ruggero, és Tomas Jorge-t.
- Beszélnetek kéne. - motyogta Tomas, mire kihúzta Lodot, Ruggero pedig Mechit és Candet.
- Mi az? - kérdeztem Jorgetól.
- Tényleg beszélnünk kellene...Violetta.
- Szerintem pedig nem..León..
- Akkor az utolsó üzenetet kiírta? - vonta fel a szemöldökét.
- Mechi. - sóhajtottam.
- Figyi, én nem akartam vele lefeküdni. Leitatott. Most mit csináljak vele?! - kérdezte, mire egy pillanatra elgondolkoztam.
- Semmit. Nem a te hibád. Se Vale-é. Hanem az enyém hogy elengedtelek inni. - öleltem meg nevetve.
- És tényleg..- mosolygott.
- Roxy..- motyogtam.
- Tessék?! - kérdezte.
- Ja, semmi . - mosolyogtam. Ja de igen. :D Be fogok öltözni Roxynak ha el akar menni inni. Ennyi:DD :P
- Everybody.. - ordítottam, és kinyitottam az ajtón mire beestek az ajtón.
- Hülyék. - mosolyogtam és segítettem nekik felállni.

11.rész - Újra kórházban?

- Szakítani akarsz? - néztem mélyen a szemébe.
- Nem...Eszem ágában sincs szakítani veled. Amit láttál, Stephie és én.. - kezdett bele de egy hang mögöttem megszólalt.
- Csókolóztunk..- mondta Stephanie vigyorogva, mire ránéztem Jorgera, aki nem nézett rám, se Stephiere a fűre szegezte a tekintetét.
- Ennyi volt? Csak ennyi és semmi több? - kérdeztem Stephietől.
- Jelenleg csak ennyi..- nevetett.
- Utállak titeket. - mondtam, és elfutottam időközben néha visszanéztem, és láttam Jorge pillantásait amik azt mondják hogy "sajnálom" Stephanie meg odament és megölelte amit viszonzott. Hát ez rohadt jó nap volt. Mostantól ne csodálkozzon senki ha Emo leszek. :)
- Tunya, jól vagy? - kérdezte Cande.
- Mi mindenki tudta? - fordultam feléjük, mire mindenki a parkettára szegezte a tekintetét.
- Elárultatok! - kiabáltam. - Nem elég hogy a szerelmem megcsal, nektek még kell ez is hogy tönkre tegyetek. Ti vagytok a legrosszabb barátok, akit láttam. - és felszaladtam a szobámba. Bezárkóztam, és óvatosan a földre rogytam. Utálom az életemet. A barátom megcsal, a barátaim elárulnak. Ennél rosszabb életet nem is kívánhatnék. Ekkor meghallottam egy hangot az erkélyről.
- Tini. - szólt nekem az a hang.
- Isten? - kérdeztem.
- Nem. Jorge vagyok. Beszélnünk kell - lépett be a szobába.
- Nincs miről. - hajtottam a térdemre a fejem. És sírtam, sírtam ameddig csak bírtam. Ekkor felemelte az államat és megcsókolt. Olyan erősen mint még soha.
- Jorge..nem akarok veled "beszélni", ha neked ez beszéd. - toltam el magamtól. Ekkor elkapta a kezem és segített felállni, azután történt ami történt. Nem akarom ragozni, remélem értitek. A gyengébbeknek, lefeküdtem vele. A legrosszabb pillanatban.
- Ááá!- sikítottam. - Szóval ez csak egy buta álom volt.  -suttogtam.
- Nem nem az. - szólalt meg a mellettem szuszogó Jorge.
- Akkor tényleg nem álmodtam azt hogy te meg én...
- Nem, nem álmodtad. Lefeküdtünk, ez tény. - karolta át a derekam.
- Megbántam.
- Mi? - nézett rám.
- Te megcsaltál engem. Aztán képes vagy...- nem bírtam befejezni mert édes, mámorító csókjával elnémított.
- Én, nem csókoltam meg Stephiet. Tettünk egy ajánlatot. - mesélte.
- Mi féle ajánlatot? - kérdeztem.
- Ha azt mondom csókolóztunk, örökre leszáll rólam.
- És sikerült? - kérdeztem.
- Nem, átvert.
- Ezért ne bízz Stephieben. - ráztam a fejem, és felálltam. De elestem. Szédülök mint... erre nincs jó példa.   - Jól vagy Tini? - rohant hozzám Jorge.
- Nem, hagyjál. - fuldokoltam.
- Tini.- kiabált Jorge, de én nem reagáltam. Nem éreztem semmit az ég világon. Nem akartam érezni semmit. Egy kis fekete lyukban találtam magam. Nem volt itt senki. Sötét van, hideg van. Fázok.
- Hol vagytok? - suttogtam, de semmi válasz. Oké, lépek egyet. Egyre közelebb ér a fény. Ekkor belefutottam a fénybe.

Ekkor egy orvosi ágyon találtam magamat. Az összes rokonom, szeretteim, barátaim itt voltak. Legfőképpen Ruggero szorította a bal, Jorge meg a jobb kezem. Ekkor elhúztam a jobb kezemet mire mindenki a nevemet kiáltozta.
- Húgi, jól vagy? - suttogta Ruggero.
- Soha jobban. - mosolyogtam
- Már megijedtem hogy bajod van. -suttogta még mindig.
- Mikor mehetek innen haza? -  néztem kérdőn a többiekre. A többiek arcát fürkészve észrevettem egy ismerős alakot aki nagyon szúrta Jorge szemét.
- Seba? - kérdeztem
- Ő az.-  dünnyögött Jorge.
- Jól van már, Jorge. Neked még itt is jelenetet kell rendezned. a kóházban. Nem látod hogy vagyok? - kiabáltam a nem tudom mi, csipogó ízére mutattam.
- Hülye vagy Tini. - dőlt le a fotelba Cande, és Mechi, akik egy divatmagazin címlapját olvasta.
- Milyen nap van ma? - kérdeztem mosolyogva.
- Január 3. Miért? - kérdezte Ruggero, mire Candera biccentettem, és felálltam és barátnőm nyakába borultam.
- Ariel, boldog 25. születésnapot! - nevettem.
- Azt hittem már el is felejted. - nevetett ő is.
- A legjobb barátnőm szülinapját hogy felejthetném el? - engedtem el.
- Úgy, ahogy Jorge névnapját. - mondta, de nevetnie kellett.
- Ariel. Ezzel ne viccelődj! Azt hittem lemaradtam. De aztán rájöttem hogy neki holnap van a névnapja te bolond. - ültem le az ágyamra, mire bejött a doktorúr, nem igazán idős. De Mechire igazán szerelmesen nézett. Kinézte magának. És ez Mech-nek is jó mert nincs pasija.
- Elnézést. - szólalt meg a doktor.
- Igen? - kérdeztem.
- Hogy hívják a szőke lányt? - suttogott.
- Margaret. - köhögött Mech.
- Igen, Margaret a neve. - mosolyogtam.
- Pedig úgy hasonlított Mercedes Lambréra. De mindegy. - vont vállat. - Na és hogy van a beteg?
- Már jobban, de milyen bajom is volt? - kérdeztem.
- Hölgyem, maga anorexiás. Igazam van? - kérdezte a doktor. Ezt senki nem tudta eddig, de tényleg ételzavaraim vannak.
- Azt hittem hogy nem ennyire súlyos. - motyogtam.
- Mindegy, azt ajánlom egyen RENGETEGET! Maguk pedig, annyi kaját tömjenek belé amennyit csak lehet. - nézett a többiekre, a többiek pedig piszkosul vigyorogtam. Neee, gomba!!
- Nem ígérem. - nevettem. - Haza mehetek? - kérdeztem mire bólintott, szerencsére nem volt itt egy cuccom se. És igen, sajnos Jorgeval kellett hazamennem mert csak azért is hogy eltakarja a hírnevüket 2 személyes kamionnal jöttek. Szuper.
Lodo- Tomassal
Cande- Ruval
Mech - Nicoval
Alba - Facuval
Diego - Samuval.

Persze  Jorge egyfolytában kérdésekkel bombázott, hogy jól vagyok- stb..
- Nem vetted észre hogy az orvos flörtölt Mechivel? - kérdezte mire nevettem.
- De, ki nem vette észre? Szerintem még Mech is. - mondtam nevetve.
- És azt észrevetted hogy Seba totál beléd van zúgva? - kérdezte.
- Te teljesen hülye vagy. Inkább megyek egyedül haza. - ráztam a fejem.
- Nem mész te sehova. Ruggero elkap és lefejez. Nem engem, TÉGED.
- Nem szóltam semmit vegyük úgy oké? - nevettem mire leparkoltunk.
- Köszi hogy elhoztál sziaa.. - mondtam és bementem a szobámba, mert eszembe jutott egy dal. Úgy döntöttem Quieronak nevezem el. Nagyon tudok vele azonosulni. El is kezdtem írni a dalt. És vége. Kész a teljes dal. Ekkor teljes szívemből elkezdtem énekelni.

10. Rész - Szomorú Új Év.

Reggel már megint egy kopogásra keltem fel. Pizsiben, de kinyitottam az ajtót. Igen, Seba volt.
- Tini, beszélni akartam veled, de most nem alkalmas ugye? - biccentett Jorge felé.
- Ahogy mondod. - karolta át a derekam Jorge.
- Na, figyi haver. Nem akarok rosszat, csak annyit hogy meghallgasd a dalaimat, Tini. - adott át egy MP3 lejátszót - Várom a válaszod milyen lett. - kacsintott.
- Komolyan? A szemem láttára flörtölsz vele? - csattant fel Jorge.
- Jorge, álljá' már le, mert már elegem van hogy egy fiúval is beszélek az baj. Figyelj, Jorge. Nézz a szemembe. - megfogtam az arcát és magam felé fordítottam - Bízol bennem? - kérdeztem mire ő bólintott.
- Igen. Bízok.  - ölelt meg.
- Örülök hogy tisztáztuk. Seba hallgatom a zenéket ahogy tudom oké? - kérdeztem mire ő csak vállat vont és távozott. Nahát, ő az a kis rossz fiús, amit hiányolok Jorgeban, Jorge meg az a gyengéd amit Seba-ban hiányolok. De Jorge életem szerelme, ez nem változik.
- Tini. - szólított meg Cande.
- Hmm? - fordultam felé és kivettem a fülemből a fülhallgatót.
- Ki volt az a srác aki benyitott hozzátok? Nagyon helyes... Ja és buli lesz, ugye az újévi buli. Szóval készülj fel, mert mondta Jorge Ruggeronak, hogy az este nem fogja magát kímélni.. - magyarázta, mire én a homlokomhoz csaptam.
- Csak Jorge lehet ilyen hülye. - ráztam a fejem.
- További szép....estét. - kacsintott és tovább ment...Cande, Cande, Cande.. Gondolom arra gondol..khmm..remélem értitek xD Azt hiszi hogy én befogok rúgni? Komolyan!? Olyannak ismernek?! Na jó, igen de mindegy. Most azonnal le beszélem Jorget. És nem fog inni. Muhahahahaa.. Még az is lehet hogy bezárom a szobába XD
- Jorge..- kiáltottam a szerelmem nevét "kedvesen" és "gyengéden" amitől a drága szerelmem a bátyám háta mögé bújt.
- Ha..ha..hali.. - köszönt Ru.
- Szia tesó, Jorgeval szeretnék beszélni! - mosolyogtam.
- Sok szerencsét. - suttogta Ru, de mielőtt elment volna fújtattam egyet, amitől totál megijedt, és beszaladt a szobájába.
- Kincsem, szia. - ölelt meg Jorge, de én ellöktem magamtól.
- Drága egyetlen szerelmem, Te mi a francot mondtál Ruggeronak?! - kiabáltam le.
- Öhhmm.. Nem baj ha ma este be fogok rúgni? De nagyon? - vigyorgott.
- Bezárjalak a szobánkba, hogy ne igyál? - kérdeztem.
- De most miért? - ült le Jorge.
- Jorge, engedném. De, ha te durván leiszod magad, bárkivel képes vagy azt csinálni..aki a közeledben van...- nevettem.
- Most nem..cica, kérlek..
- Nem, Jorge.. Nem engedem.. - ráztam fejem, mire az ölébe ültetett.
- És ha te is iszol velem?  - kérdezte
- Engem nem lehet rávenni. - nevettem.
- Áhh, nem. Én mégis megengedem hogy igyál, pedig Seba is jön a buliba. - mesélte.
- Ihatsz, szia. - ültem fel az öléből kikerekedett szemmel, és mint egy zombie, mentem fel a szobámba. Mikor benyitottam hát kik voltak az ágyamban? Hát, a drága Ru, és Cande barátnőm.
- Miért az én ágyamon? -  rogytam le a földre. Ma már túl sok. Ez túl sok.
- Ez a te szobád? - kérdezte Cande.
- Ez az én szobám drága. - nevetett Ru, és körül néztem ez tényleg Ru szobája.
- És tényleg.. bocsi...- mondtam és átmentem az én szobámba...Ez már tényleg az ÉN szobám volt, de nem volt nagyon jó örömem ahogy beléptem. Hát ki volt ott? A drága Stephanie és Jorge. Olyan vidáman beszélgettek szóval ott hagytam őket..
- És még pont az én szobámban...  - mormoltam. Még jó hogy nem láttak meg. Egymásba voltak merülve. Ez rohadt jó. Seba szerelmes belém (hisz, mi másért jönne a buliba és miért jött át reggel és adta át az MP3-at?) A pasim megcsal..Ru és Cande...azt inkább nem ragoznám.....
Ekkor már megint kopogtattak.
- Seba... - képedtem el..
- Tini.. mondanom kell valamit..Én..- kezdett bele de pont akkor jöttek le Jorgeék..
- Seba! - kiáltott Stephie..
- Stephanie! - ölelte meg Seba, mire ránéztem Jorgera ő is rám, én meg kiszaladtam az ajtón..Még jó hogy annak a bizonyos embernek kellett utánam jönnie..
- Tini.. -szólt utánam Jorge..
- Most már észreveszel..Chh..Férfiak.. - futottam el..
- Mindent magatokra vesztek..Chh..Nők.. - mormolta Jorge, és utánam futott. Hogy hol lyukadtam ki? Hát persze, hogy ott ahol Violetta és León első csókja lett..
- Tini..- fogta meg a vállam Jorge.
- Mi van? - fordultam hátra, és felhúzott a padról..egyre közelebb jött és nem tudom..De az biztos hogy nem csókoltam meg, és ő sem engem. Csak álltunk egymás előtt... Nem éreztem semmit..Semmi olyat hogy most ebben a pillanatban megcsókolnám.