Visszaemlékezés:
Mikor Jorgeval sétáltunk a parkban egy ismerős hangot hallottam a hátam mögül:
- Jajj, a gerlepár. - nevetett. Igen, ő az..
- Stephanie.. - sóhajtottam.
- Martina.. - nevetett Stephanie.
- Figyelj, én egyáltalán nem akarok veled rosszba lenni..és én..Teljes szívemből sajnálom hogy Jorge már nem szeret. De egy másik férfi oldalán talán jobban érzed magad! - mosolyogtam.
- Fogd be Stoessel...Jorgeval akarok beszélni.. Négy szemközt. - emelte fel a szemöldökét.
- Így is mondhatod Stephie.. - karolt át Jorge.
- Hát jó...Jorge, ne haragudj rám...De te tudod hogy miért tűnt el Tini anyja az elmúlt időkben? - kérdezte Stephanie.
- Te vagy a dologban? - dadogtam.
- Jobban mondva, a szüleim. Az apám szerelmes volt az anyádba. Anya pedig el akarta tüntetni a színről. Hogy apa csakis az övé legyen. Sajnálom..- sóhajtott.
- Szóval olyan mint te? Már, tudjuk kire hasonlítasz. Na szép napot. - mondta Jorge és hazaráncigált.
- Jorge, én még tudni akartam a dologról. - fogtam le a kezét.
- Martina. Tudod miért hoztalak el onnan? Hogy ne essen rosszul. Szeretlek Martina, és nem tudnám elviselni ha sírsz.
- Most hagyj békén. - küldtem ki.
Jelen idő:
- Tini nem nyugodnál le?
- Nem, elvesztettem minden esélyem hogy megtudjam anyám történetét. Miattad.. Köszönöm..- zártam be az ajtót.
- Mit csinálsz? - kérdezte Jorge.
- Ösztönből csináltam, gőzöm sincsen miért zártam be! De nem tudom kinyitni.
- Akkor itt ragadtunk?! - kérdezte.
- Ott az ablak. - nevettem, mire megcsóválta a fejét.
- Túl veszélyes. - sóhajtott.
- Mit csináljunk? - dőltem le az ágyamra.
- Hát én tudok, egy-két dolgot.
- Menny már, a perverz mániáddal. - dobtam neki egy párnát.
- Ez van. - rántott vállat.
- Utállak. - dobtam neki még egy párnát, ő vissza dobta. Elkezdtünk párna csatázni..Kicsit eldurvult a helyzet....Szegény párnáim..Kijött belőle az összes toll. Szuper, vehetek új párnát.
- Ne, Jorge ne. Szegény párnáim már így is tönkrementek nem tudok min aludni. - nevettem.
- Úgyis néha a vállamon szoktál aludni. - nevetett.
- Jajj, az más te pedomaci. - nevettem.
- Akkor holnap ajándékozunk? - ült le.
- Úristen. El is felejtettem! El kéne mennem vásárolni. - ekkor kinyílt az ajtó Mechi állt mögötte.
- Mit csináltok gyertek vásárolni! - kiabált.
- Megyünk. - biccentettem Jorge felé.
- Mit csináltatok amúgy eddig? - kérdezte Mech, mikor leértünk.
- Csak, beragadtunk a szobámba. - nevettem.
- Jorge? - kérdezte.
- Nem, most kivételesen ő volt. - nyújtotta fel Jorge védekezésképp a kezét.
- Megyünk? - kérdeztem.
- Gyerünk. - karolt át Mechi és Cande. A 2 legjobb barátnőm <33 És elmentünk a plázába, mikor már csak egymás ajándékai voltak....
- Akkor sziasztok. Otthon találkozunk. - köszöntem el tőlük, és már épp venni akartam egy nyakláncot Mechinek, és egy karkötőt Candenak, ami méregdrága volt, de megérte..De amikor kivettem a cuccosból egy srác meglökött és elejtettem az ékszereket.
- Hey, nem tudsz vigyázni? - kiabáltam utána, mire visszafordult.
- Bocs nem láttalak. Én csak zenét hallgattam és beleéltem magam. - védekezett.
- Úgy már más. Tini vagyok és te? - nyújtottam a kezem.
- Sebastian. Eljössz velem meginni valamit? - rázta meg a kezem.
- Az a helyzet hogy nekem..- kezdtem bele de Jorge átkarolta a derekam és tovább folytatta.
- Az a helyzet hogy neki van már barátja.
- Jorge ne legyél már féltékeny. Csak egy srác. - paskoltam meg a vállát.
- Gyere kifizessük? Kinek vetted? - kérdezte.
- Ez Cande-jé. - mutattam fel a karkötőt. - Ez pedig Mech-jé. - emeltem fel a nyakláncot.
- Tini ez túl sokba kerül.
- Ők is jó sokba kerültek nekem. - mosolyogtam és elmentem az eladóhoz. Megvettem. Igaza volt Jorgenak tényleg, méregdrága volt. Éppen hazafelé sétáltunk amikor megszólalt.
- Hogy hívták azt a fiút aki elhívott téged randizni? - kérdezte.
- Jorge, az nem randi lett volna. Amúgy, Sebastian.
- Úgy hasonlít valakire.- mondta és kinyitotta az ajtót a nappaliban egy 2 méteres karácsonyfa állt.
- Meglepetés. - kiáltotta mindenki.
- Jajj úgy imádlak titeket. - örvendeztem. - Ezt ugye Jorge találta ki? - kérdeztem mire bólogattak, hogy nem esett le?
- Bulizzunk! - kiáltotta el magát Lodo, és beindult a zene. Elkezdődött a jó party, persze a képek sem maradtak el.
@TiniStoesel: Őrültek. Motoros szerelem xD @RuggeroStoessel @Candelaria Molfese
@RuggeroStoessel: Húgival még józanan :D xD :P
@MechiLambre: Bolondok XD De én így szeretem őket <33 @CandelariaMolfese @LodoComello
- Akkor holnap ajándékozunk? - ült le.
- Úristen. El is felejtettem! El kéne mennem vásárolni. - ekkor kinyílt az ajtó Mechi állt mögötte.
- Mit csináltok gyertek vásárolni! - kiabált.
- Megyünk. - biccentettem Jorge felé.
- Mit csináltatok amúgy eddig? - kérdezte Mech, mikor leértünk.
- Csak, beragadtunk a szobámba. - nevettem.
- Jorge? - kérdezte.
- Nem, most kivételesen ő volt. - nyújtotta fel Jorge védekezésképp a kezét.
- Megyünk? - kérdeztem.
- Gyerünk. - karolt át Mechi és Cande. A 2 legjobb barátnőm <33 És elmentünk a plázába, mikor már csak egymás ajándékai voltak....
- Akkor sziasztok. Otthon találkozunk. - köszöntem el tőlük, és már épp venni akartam egy nyakláncot Mechinek, és egy karkötőt Candenak, ami méregdrága volt, de megérte..De amikor kivettem a cuccosból egy srác meglökött és elejtettem az ékszereket.
- Hey, nem tudsz vigyázni? - kiabáltam utána, mire visszafordult.
- Bocs nem láttalak. Én csak zenét hallgattam és beleéltem magam. - védekezett.
- Úgy már más. Tini vagyok és te? - nyújtottam a kezem.
- Sebastian. Eljössz velem meginni valamit? - rázta meg a kezem.
- Az a helyzet hogy nekem..- kezdtem bele de Jorge átkarolta a derekam és tovább folytatta.
- Az a helyzet hogy neki van már barátja.
- Jorge ne legyél már féltékeny. Csak egy srác. - paskoltam meg a vállát.
- Gyere kifizessük? Kinek vetted? - kérdezte.
- Ez Cande-jé. - mutattam fel a karkötőt. - Ez pedig Mech-jé. - emeltem fel a nyakláncot.
- Tini ez túl sokba kerül.
- Ők is jó sokba kerültek nekem. - mosolyogtam és elmentem az eladóhoz. Megvettem. Igaza volt Jorgenak tényleg, méregdrága volt. Éppen hazafelé sétáltunk amikor megszólalt.
- Hogy hívták azt a fiút aki elhívott téged randizni? - kérdezte.
- Jorge, az nem randi lett volna. Amúgy, Sebastian.
- Úgy hasonlít valakire.- mondta és kinyitotta az ajtót a nappaliban egy 2 méteres karácsonyfa állt.
- Meglepetés. - kiáltotta mindenki.
- Jajj úgy imádlak titeket. - örvendeztem. - Ezt ugye Jorge találta ki? - kérdeztem mire bólogattak, hogy nem esett le?
- Bulizzunk! - kiáltotta el magát Lodo, és beindult a zene. Elkezdődött a jó party, persze a képek sem maradtak el.
@TiniStoesel: Őrültek. Motoros szerelem xD @RuggeroStoessel @Candelaria Molfese
@RuggeroStoessel: Húgival még józanan :D xD :P
@MechiLambre: Bolondok XD De én így szeretem őket <33 @CandelariaMolfese @LodoComello
@CandelariaMolfese: Bulira készen!! Legjobb fotós: Tinci <33 @TiniStoessel @RuggeroPasquarelli
@LodoComello: Jortini *--* <3
Másnap reggel:
Ma, Jorge mellett ébredtem és nagyon fájt a fejem. Szép, karácsony reggel. Várjunk csak, karácsony van!
- Jorge. - ordítottam szerelmem fülébe.
- Mi van? - kérdezte félálomból. - Olyan jót álmodtam. - motyogott.
- Az mindegy de karácsony van. - ráztam meg a vállát, mire elmosolyodott. - Most mi van? - kérdeztem.
- Rájöttél már hogy fehérneműben vagy? - nevetett, mire sikítottam és kiküldtem. Gyorsan nevetve átöltöztem és lementem a csokimért, ahogy hallottam mindenki röhögött. Aha, most Jorge elmeséli mi történt az előbb.
- Hallom ám, Jorge. - kiáltottam le.
- Befogtam. - mondta.
- Ajánlom is. - motyogtam és lesétáltam mire mindenki jól megbámult. Jorge tényleg mindenkinek elmondta.
- Tinci, jó volt a tegnap este? - ölelt át Cande.
- Menny innen. - nevetve löktem el magamtól, és csak úgy szimplán humorból távol ültem Jorgetól, de csak azért hogy mindenki elfelejtse mi történt.
- Tini hogyhogy nem ülsz Jorge mellett? - kérdezte Mech. Átok rád Mercedes!
- Én tudom. - nevetett a bátyám, mire lelöktem a székről.
- Olyan vagy, mint egy cuki baba, de van egy kis beütésed. - kiáltotta lentről. - Milyen magasnak tűntök.
- Te meg milyen hangyának tűnsz. Széttaposhatlak? - kérdeztem mosolyogva.
- Átok rád, Stoessel. - motyogta.
- Neked is, másik Stoessel. - kacsintottam és segítettem neki felállni.
- Mégse vagy olyan rossz. - nevetett a bátyám.
- Tényleg? - mutattam fel a körmeim.
- Távozz tőlem Sátán! - nevetett Ruggero és bebújt az asztal alá.
- Áú! - kiáltott fel mivel Alba megrúgta.
- Ajándékozás! - kiáltotta el magát Lodo párja, Tomas. Na igen, ők a hadvezérek, mivel mindenki elővette az ajándékot. Én először Candehoz és Mechihez mentem.
- Cande. - adtam át az ő ajándékát.
- Mechi. - adtam át a másik ajándékot neki.
- Jaj, Tunya, nem kellett volna ennyit költened. - könnyezett be Cande.
- Tina, - omlott karjaimban Mechi aztán jött Cande is. Miután kisírtuk magunkat odamentem Lodohoz és párjához akiknek egy ajándékot vettem nekik. Az egy Olaszországos kis"díj" volt.
- Lodo, Tomas. Boldog karácsonyt. - adtam át az ajándékot mire mindketten jól megöleltek. Következő, Alba és Facu. Albának egy csinos egyberuhát vettem Facunak meg egy öltönyt.
-Amigos. Feliz Navidad. - öleltem át őket és oda adtam az ajándékokat ők is agyon ölelgettek. (Mostmár mindenkinek spanyolul fogja mondta "Tini" Ne ilyedjetek meg)
- Familia. Feliz Navidad. - Adtam át, anyának apának és Ruggenak az az ajándékot anya és apa külön-külön kapott egy bögrét amire az volt ráírva hogy "A Legjobb anyának" és "A Legjobb apának" Ruggeronak, egy füzetet vettem amibe a kedvenc előadói aláírásai vannak.
- Köszönjük Tini. - ölelt meg Anya, Apa és Ruggero. És most az utolsó...Jorge...Neki volt a legnehezebb ajándékot venni.
- Jorge. -szóltam neki.
- Tini.- bólintott.
- Mi amor. Mi vida. Feliz navidad! - öleltem meg és átadtam neki egy medált ami egy szívecskét formált egyik az enyém egyik az övé. Az enyémre "Lo" volt rá írva az övére meg "Ve" Összeolvasva Love.
- Nagyon szépen köszönöm Tini. Ez pedig a te ajándékod. - adott át egy egész csomagot. Amibe kövek illetve ékszerekbe bele van vésve hogy J+T. Ennél jobb karácsonyt nem is kívánhatnék.
