- Mit teszek Tini? Azt hogy veled akarok lenni?
-Nem szeretlek...- böktem ki a színtiszta HAZUGSÁGOT.
- A szád ezt mondja, de az szemed nem. Ne tedd ezt velem, mert az irántad érzett érzelmeim valósak. Ezt te is tudod. - közeledett
- De én nem... - és megcsókolt. Minden rossz eltűnt ebben a pillanatban, éreztem hogy pillangók röpködnek a hasamban.- Jorge..én...ez így nem jó, ne nehezítsd ezt meg nekem.
- Ne próbáld tagadni, mert szeretsz engem. Látom a szemeidben. - suttogott.
- Utállak..
- Nem bírjuk ki egymás nélkül Tini, ez a színtiszta igazság.
- Engedj el..
- Tini..
- Engedj el... - elengedte a kezem, nem tudom mit csinálok. Ez volt nála az utolsó esélyem már biztos nem szeret.
*Jorge szemszöge*
Szeretem őt..mindig is szerettem. Az első pillanattól kezdve, imádta amikor átöleltem, és én is. Ilyet még Stephanienál se éreztem. Elrontottam az egészet. Miért nem vártam?!
- Jól vagy haver? - nyitott be Ruggero
- Tudsz róla?
- Ja, Candi mondta. - vigyorgott.
- Már el is felejtettem, a hősszerelmespár! - nevettem
- Várnod kellett volna.
- Észrevettem. Akkora egy barom vagyok. - dőltem le.
- Hány napja is szakítottatok?
- Úgy..3 Hete 2 Napja és 10 Órája..
- Te ezt az eszedben tartod?
- Figyi, lehet hogy ami köztem és közte volt az mind szép, és valós. De lehet hogy már túl valós hogy igaz legyen.
- Haver, ha szereted..harcolj érte.. - és távozott. Igaza van. Fel is hívom.
- Igen? - kérdezte Tini.
- Tini, nem tudnánk találkozni valahol?
- Azt hiszed ezek után elmennék veled bárhova is?!
- Igen, mert szeretsz.
- Nem fogok elmenni.
- A parkban találkozunk szépségem!
- Nem megyek el!
- Ó, tényleg? Nem akarod hogy a kapcsolatunknak új szakasza legyen? De akarod, tudom hogy eljössz. Na, csókollak. - sóhajtottam és letettem.
*Tini szemszöge*
Ez most komoly?! Tényleg? Azt hiszi elmegyek mert ő csak megkéri?! Na, nem kisapám. Nem megyek el. Vagy de mennyek hisz olyan cuki! Nem Tini, nem!! Vagy de..NEM! Na jó elmegyek! <33
*Fél órával később*
Egy jó félórába került mire kiválasztottam a ruhát de sikerült!!
Akkor indulás..
*Fél órával később*
Még egy félórába került de itt vagyok Jorge épp ott ül a padon, látom menni készül.
- Jorge - kiáltottam utána
- Tini..eljöttél..de késtél, de eljöttél. - mosolygott.- El. Hogy elmondjam én semmit nem érzek irántad, kivéve egy dolgot.
- Mit? - simította meg az arcom.
- A...- és megcsókolt..- A szerelmet..- fejeztem be.
- De egy dolgot ígérj meg..
- Igen?
- Sose hagysz el.
- Megígérem. És én becsületes vagyok, betartom. - tartottam fel az ujjam, mire felnevetett:
- Szeretlek.
- Én is téged. - ekkor heves ölelkezésbe kezdtünk és azért hagytuk abba mert a drága kis Macarena idejött és hát, olyanokat mondott amiket nem kéne.
- Drága Jorge.. Te megcsalsz? - kiabálta és sunyiban rám vigyorgott. Hahahaa..Ez csak csel.
- Tini ne higgy neki! - mondta Jorge.
- Mondom hogy betartom a szavaim. - bújtam Jorge ölelésébe.
- Ezért szeretlek. - pöccintett az orromra.
- Tényleg?! Csak ezért!? - háborodtam fel, persze mindet viccből.
- Nem! Az energiád, a szemed, az ajkad. Mindent szeretek benned, még azt is hogy pletykás vagy.
- Te pletykásnak tartasz?!
- Őszintén? - nevetett mire bólintottam - Igen.
- Ha..ha.. Ez igazán sértő volt.
- Jajj, tudod hogy nem úgy értettem! - nevetve szaladt utánam, de én nem hagytam magam mire elkezdtünk fogócskázni (persze 10 centis telitalpúban) - Megvagy. - kapott el.
- Ugye Tudod hogy imádlak? - nevettem.
- Tudom.
- Erre valami nem öntelt választ vártam de oké. - fontam keresztbe a karjaim, mire átdobta a karját a vállamon és így sétáltunk körbe-körbe és körbe.:DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése