Joe lesütötte a szemét, elkezdte csóválni a fajét majd nevetett..
- Most mi ilyen vicces? - kérdezte Demi komolyan
- Peter! Hogy lehetsz ennyire köcsög? - nevetett Joe
- Ez az igazság öcsi - vigyorgott Peter gúnyosan
- Ennyi Joe! Elváltam! Ha igaz! És a koncertet is lefújom, nem érdekel. Ennyi. Tini hazamehettek!
- Tessék? - kérdeztem
- Sajnálom drágám, de ha kicsit idősebb leszel, felfogod hogy ez nekem mennyire fájt - mondta majd elviharzott..
- Ja én miért is vagyok itt? Ja Jorget keresem - gondolkoztam majd elfutottam a szállodába ahol láttam hogy Jorge pakol..
- Te meg mit csinálsz? - kérdeztem
- Nem tudok a pasiddal és veled egy légkörben lenni így hazamegyek. - pakolt tovább.
- Figyelj! Azt hittem hogy nemet mondtam a leánykérésre tudni fogja hogy szakítottunk! Kérlek bocsáss meg! - kérleltem
- Nem tudom mit higgyek...ameddig nem tisztázódik minden...addig tartsuk meg a tisztes távolságot! -mondta
- De...de...de én nem tudok nélküled élni..Szeretlek..kérlek ne hagyj el! - kérleltem ismét
- Sajnálom - mondta
- Jó..de ha nem bánod..akkor el kell fogadnom...bármennyire is lesz nehéz..tudom hogy te soha nem szerettél - mondtam
- Ha nem szerettelek volna, az elejétől kezdve szerinted miért szakítottam miattad Stephievel? De látom olyat feltételezel rólam ami nem igaz...ezt meg is bántam - mondta majd kiviharzott a szobából..
- Jó..élj nélkülem az úgyis jobb - ordítottam utánam.
- Nem érdekelsz többé - ordította vissza mire sírva fakadtam de ugye az ajtó nyitva maradt és Mechi meglátott majd megölelt.
Sziasztook:)
Ennyi lett volna ez a rész is:))
Túléltem:DD
Puszi:Adridri
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése